|
|||||||||
|
Közjegyző kereső
Elhalálozás és más nemperes eljárás esetén illetékes közjegyző
Keresés a honlapon
Belépés közjegyzőknek
|
Közjegyzői tevékenység
Keresés...
Közjegyzői tevékenység A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak. A közjegyző és a közjegyzői eljárás A közjegyző és a közjegyzői eljárás az Ön jogait tárgyilagosan, pártatlanul és a legteljesebb titoktartás mellett biztosítja. A közjegyző célja, hogy minden hatáskörébe tartozó ügyben - tehát közokiratok készítésénél, az okiratok megőrzésénél, a pénz, értéktárgy bizalmi őrzése során, a hagyatéki eljárásban vagy tanácsadás esetén - a jog vita nélküli érvényesülését segítse elő. Az ország egész területén működő közjegyzői kar munkája során a függetlenség, pártatlanság, szakszerűség érvényesülése mellett a jog vitán felül álló érvényre jutásáért tevékenykedik. A közjegyző és a közokirat A közjegyző egyik fő feladata bármely szerződés (pl. kölcsön, öröklési, tartási, házassági, ajándékozási, adásvételi, társasági szerződés stb.) és jognyilatkozat (pl. végrendelet, befogadó- és tartozáselismerő nyilatkozat, meghatalmazás) közjegyzői okiratba foglalása. A közjegyző az okiratok eredeti példányát megőrzi, arról hiteles kiadmányt és másolatot ad ki. A közjegyzői okirat nem selejtezhető, nem veszhet el. Az őrzés folyamatosságát a közjegyző személyétől függetlenül a közjegyzői irattárak is biztosítják. A közjegyzői okiratnak különleges bizonyító ereje van, arra nézve, hogy a nyilatkozatot az okiratban szereplő személy megtette, mégpedig akkor, ott és olyan módon, ahogyan az a közokiratban szerepel. A közjegyzői okiratok végrehajthatósága A közjegyzői okirat alapján bírósági végrehajtásnak van helye. Amennyiben az Ön szerződő partnere nem teljesíti szerződésben vállalt kötelezettségét, Ön megelőző bírósági eljárás nélkül bírósági végrehajtást kérhet. A közokirattal a per költségét és időt takarít meg, kizárja a per kockázatát. Hagyatéki eljárás, öröklési bizonyítvány A hagyatéki eljárás lefolytatása a közjegyző hatáskörébe tartozik. A közjegyzői eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék és ehhez az érdekeltek a kellő jogi tájékoztatást megkapják. A közjegyző öröklési bizonyítványt állít ki, ha csak az Ön örökösi minőségét kell igazolni. Az öröklési bizonyítvány kiállítását az örökösökként érdekelt a hagyatéki hitelező és a végrendeleti végrehajtó is kérheti. Hitelesítés, tanúsítvány A közjegyző nemcsak aláírást és másolatot hitelesít, váltóóvást vesz fel, hanem más jogi jelentoségű tényt, különös bizonyító erővel tanúsít. Ilyen Iehet gazdasági társaság közgyűlése, árverés, versenytárgyalás, sorsolás, személy életben Iétének tanúsítása. A közjegyző közhitelű nyilvántartások -cég-, ingatlannyilvántartás -adatairól is állíthat ki igazolást. Okirat, pénz és értékpapír megőrzése A közjegyzőt a törvény okirat, pénz és értékek megőrzésére hatalmazza fel. Pénz és érték bizalmi őrzésére a közjegyző akkor jogosult, ha erre Ön közjegyzői okirat készítése során, és azzal összefüggésben részére megbízást adott. A bizalmi őrzés intézménye a szerződési feltételek teljesítésének biztosítéka. A közjegyző őrizetében Iévő értékek kezelését a közjegyzői kamara folyamatosan ellenőrzi. Értékpapír, okirat semmissé nyilvánítása A megsemmisült vagy elveszett értékpapír, betétkönyv pótlásához a közjegyző segítséget nyújt. Végintézkedések Mivel a hagyatéki eljárást a közjegyző folytatja Ie, különösen járatos a végintézkedések (végrendelet, öröklési-, lemondási szerződés, halál esetére szóló ajándékozás stb) elkészítésében. A közjegyzőnél őrzött végintézkedés garancia az abban foglaltak feltétlen érvényesülésére. Végintézkedések országos nyilvántartása A végintézkedésének holléte kívánságára bekerül az országos számítógépes nyilvántartási rendszerbe, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működtet. A hagyatéki eljárás során ennek segítségével a közjegyző az Ön végintézkedéséről tudomást szerez és biztosítja annak érvényesülését. Ingatlanforgalom Ingatlan tulajdonjogának bejegyzéséhez a közjegyző az Ön számára közokiratot készít, vagy aláírását hitelesíti. Teljeskörű jogi szolgáltatás A közjegyzői okiratba foglalt jognyilatkozattal vagy jogügylettel összefüggésben, az esetek nagy részében még egyéb teendő is van. Szükséges pl. gyámhatósági engedély, nyilatkozat beszerzése, ingatlan nyilvántartásba, cégjegyzékbe történő bejegyeztetés. A közjegyzői szolgáltatás teljeskörüsége azt jelenti, hogy a megbízás alapján a közjegyző hatósági eljárásokban is képviseli Önt, és így elkerülhető a hosszas utánjárás. Szabott díjak A közjegyzőt a felek részére nyújtott jogi szolgáltatásért a jogszabályban megállapított dljazás illeti meg. A díjszabás alkalmazása a közjegyző számára kötelező. A díjszabás megbízható és díja a Iegtöbb esetben alacsonyabb, mint gondolná. Titoktartás A közjegyzőt és munkatársait az eljárás során tudomására jutott minden adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség a közjegyzői müködés megszünése után is fennáll. A titkot -még hatóságnak is -csak az Ön hozzájárulásával szolgáltathatja ki. Közreműködés megtagadása A közjegyző köteles megtagadni közremüködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, pl: jogszabályba ütköző szerződés, jogszabály megkerülésével kötött ügylet, tiltott vagy tisztességtelen megegyezés esetén. A közjegyzői szolgálat A közjegyzőt az igazságügyminiszter nevezi ki. Aközjegyzői kinevezés előfeltétele az állam- és jogtudományi végzettség, a jogi szakvizsga és a megfelelő szakmai gyakorlat. A közjegyzők működésének felügyelete A közjegyző tevékenységét az igazságügyi szervek és a közjegyzői kamara ellenőrzi. A kamarák tevékenysége A közjegyzők önkormányzattal rendelkeznek. a területi közjegyzői kamara Az önkormányzati szervek jogi személyek, jogosultak az állami címer használatára. A közjegyző a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőjelölt és a közjegyző-helyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává. A közjegyzői önkormányzat képviseli és védi a közjegyzői kar érdekét és tekintélyét, közreműködik a közjegyzőkre vonatkozó jogszabályok előkészítésében. A területi közjegyzői kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyző-helyettesek és - jelöltek alkotnak. A Magyar Köztársaság területén öt területi kamara működik. Budapesti Közjegyzői Kamara / a Fővárosi, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest Megyei Bíróság illetékességi területén/ Győri Közjegyzői Kamara / a Győr-Moson-Sopron, a Vas, a Veszprém és a Zala Megyei Bíróság illetékességi területén/ Miskolci Közjegyzői Kamara / a Borsod-Abaúj-Zemplén , a Hajdú-Bihar, a Heves és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság illetékességi területén/ Pécsi Közjegyzői Kamara / a Baranya, a Fejér, a Somogy és a Tolna Megyei Bíróság illetékességi területén/ Szegedi Közjegyzői Kamara / a Bács-Kiskun, a Békés, a Csongrád és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság illetékességi területén/. A területi kamara közgyűlése három évenként tartott választáson választja meg a területi kamara elnökségét és elnökét. A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát a területi kamarák alkotják. Az Országos Kamara Köztestület, amely mint legfőbb önkormányzati szerv képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit, megteremti a kamarák működési feltételeit, közreműködik a jogszabályok előkészítésében, iránymutatást ad ki a közjegyzők / közjegyző-helyettesek és – jelöltek tevékenységével összefüggően. Az Országos Kamara szervei: a választmány, az elnökség, az elnök és a számvizsgálók. Egyéb információk Stratégiai kérdésekben a területi kamarák küldötteiből álló, rendszeresen összehívott választmány dönt. Az országos elnök képviseli az országos kamarát, annak választmányát és elnökségét, vezeti az országos elnökség és a választmány üléseit, gondoskodik határozataik előkészítéséről és végrehajtásáról. A legteljesebb függetlenség A közjegyző tevékenysége során független, csak a törvénynek van alárendelve és nem utasítható. A közjegyző a hatályos jogszabályok keretei között, pontosan és Ielkiismeretesen köteles eljárni. Több érdekelt fél esetén a közjegyző nem az egyikük képviselője, hanem valamennyi fél pártatlan tanácsadója. Még felkérés esetén sem nyújthat segítséget jogszabályba ütköző, vagy tisztességtelen ügyben. Közjegyző - elérhető közelségben Közjegyzőt nem csak a nagyvárosokban, hanem sok olyan településen is talál, ahol bíróság, vagy egyes hatóságok, pénzintézetek nem működnek. Az állam gondoskodik arról, hogy a közjegyző az ország bármely részén elérhető közelségben legyen az állampolgárok számára. A pénzmosás megelőzése és megakadályozása A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. számú törvény rendelkezéseinek a közjegyzői eljárásban történő végrehajtásáról a Magyar Országos Közjegyzői Kamara választmánya 20. számú iránymutatást készített, amit az Igazságügy-miniszter jóváhagyott. Az iránymutatásban foglaltakat az eljáró közjegyzők következetesen betartják, így a fentebb idézett törvény rendelkezései érvényre jutnak. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról készült külön tájékoztató minden közjegyzői irodában az ügyfelek rendelkezésére áll.
|
||||||||
|
Copyright 2007 Magyar Országos Közjegyzői Kamara
Utolsó frissítés: 2013. 05. 24.
|
|||||||||